Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Számos komoly kritikát tartalmaz az Európai Bizottság ma közzétett 2024. évi jogállamisági jelentése Magyarország kapcsán, így például az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok terén sorolnak fel problémákat, és javaslatokat. Mindezek miatt a felzárkóztatási forrásokból a 3 Operatív Programban zárolt 6,35 milliárd eurónyi forráshoz továbbra sem fér hozzá Magyarország, illetve a 10,4 milliárd eurós helyreállítási program 0,9 milliárd eurós előlegén felüli részhez sem. Ennek oka a Bizottság összefoglalója szerint röviden az, hogy "Magyarország nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására".
Az Európai Bizottság hétfőn elindítja azt a folyamatot, amelynek célja, hogy hivatalosan is lezárja a Lengyelországgal a jogállamiság hiányosságokról szóló évek óta tartó, 7. cikk szerinti vitát – közölte három, a tervet ismerő személy a Financial Times-szal. A tavalyi választásokat követően a Donald Tusk vezette EU-párti lengyel kormány februárban tervet terjesztett elő az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, amely még a Jog és Igazságosság Párt kormánya által végrehajtott bíróságokat érintő reformot orvosolná.
Több tagállam is szigorúbban bánt volna Magyarországgal a jogállamisági eljárásban. Volt olyan ország, amely nem három operatív program 55 százalékát tartotta volna vissza, hanem még az agrártámogatásokat sem fizette volna ki.
Fontos, a még befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges jogszabálytervezetet tett közzé a kormány vasárnap: a közbeszerzési rendszer átalakítását célzó előterjesztés az egyajánlatos eljárásoknál, valamint a kizárási szabályoknál is új szigorításokat vezetne be.
Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa figyelmeztette Boris Susko szlovák igazságügyi minisztert a szlovák büntető törvénykönyv jelentős módosításai miatt, amelyek része az úgynevezett különleges ügyészség (ÚSP) megszüntetése és néhány büntetési tétel csökkentése is. Brüsszel ezért elindíthatja a kondicionalitási eljárást, amely a magyar uniós források befagyasztását is eredményezte.
Az Európai Parlament ötpárti állásfoglalásban szólítaná fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy vizsgálják meg a magyar kormány súlyos és folytatólagos uniós értékkel szembeni politikáját. A tervezet burkoltan bírósági perrel és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti a bizottságot, miközben az ötpárti támogatás azt sugallja, hogy a plenáris szavazás eredménye előre kiszámíthatónak tűnik, és követelni fogják a képviselők, hogy induljon meg a 7. cikk szerinti eljárás a magyar kormánnyal szemben – számolt be a Szabad Európa.
Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter szerint az uniós források folyósításához a jogállamisági eljárás megszüntetése lenne szükséges, de politikai okokból ez kevésbé valószínű. Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva kifejtette, hogy még nem érett meg rá, és pénzügyi terheket róna a régióra. A miniszter szerint a brexit utáni erővonalváltások érezhetők lesznek a 2024-es európai uniós választások eredményein is, és hangsúlyozta, hogy jelenleg nem nevezhető kulturális közösségnek az Európai Unió – derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából.
Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.
Az egy éve, az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban kötött megállapodás részeként megalakult Integritás Hatóság egy 16 pontos javaslattal állt elő a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítására. Biró Ferenc, a szervezet elnöke szerint jelenleg csupán elvi szinten létezik ellenőrzés a politikusi vagyonbevallásoknál, ezért javítani kell azt az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében. Egységes rendszer, kibővített érintetti kör és szerepel az IH csomagjában – derül ki a Telex beszámolójából.
Nem tett eleget a magyar kormány a jogállamisági feltételességi eljárásban ahhoz, hogy pozitív értékelést adjunk és így lezárhassuk a jogállamisági eljárást – jelentette ki egy csütörtök délutáni brüsszeli sajtótájékoztatón Johannes Hahn. Közben viszont a Reuters értesülései szerint a horizontális feltételek esetében előrelépés mutatkozik a magyar kormány lépéseiben, amivel felszabadulhat némi kohéziós forrás.
Csütörtök délelőtt az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási és ellenállóképességi eszközét, amely változtatásokat a kormány augusztusban kezdeményezte – tudta meg a Portfolio. Ezt röviddel dél után az Európai Bizottság közleménye meg is erősítette. A mai döntés nyomán közel 1 milliárd euró uniós előlegfizetés indulhat meg Magyarország számára a program fejlesztéseire. A 4,6 milliárd eurós fejezet fennmaradó része esetében viszont még szükség lesz az RRF szupermérföldköveinek teljesítése, és a kohéziós források felszabadítása is várat még magára.
A Magyarországnak járó uniós források ügyében már olyan fázisba kerültek a tárgyalások, hogy mindkét fél mozgástere beszűkült: a magyar kormány rákényszerül, hogy teljesítse a brüsszeli elvásárokat, az Európai Bizottság pedig a jogállamisági kötelmek foglya, ha a kifizetésekről van szó. Most már gyakorlatilag csak politikai hibák vezethetnek oda, hogy legalább a kohéziós forrásokat ne oldják fel a közeli jövőben. Csakhogy ehhez a limithez már elég közel volt Orbán Viktor miniszterelnök kínai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint újabb Brüsszel ellen megfogalmazott kijelentései. Ezek esetében a Portfolio forrásai inkább egy újabb jogállamisági eljárást látnak valószínűnek, nem a meglévők meghosszabbítását.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy interjúban kizárta a politikai alkuk lehetőségét a magyar kormány és Brüsszel között. Szerinte a pénzcsapok megnyitásához nem kell alku, hanem a kormánynak csak teljesítenie kell az elvárásokat. Jourová azt mondta, látszanak a kormány erőfeszítései a reformok végrehajtására, és ha ez sikerül, akkor átutalhatják a pénzt. A bizottsági alelnök hangsúlyozta, hogy a folyamat technikai és jogi munka, nem ideológiai kérdés.
Rengeteg félreértés van arról, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között milyen viták zajlanak a különböző uniós források lehívhatóságáról. A párhuzamos eljárások közül most a horizontális feljogosító feltételekre vonatkozó egyik eljárás zárulhat le, ami 13 milliárd eurónyi támogatást tehet hozzáférhetővé, miközben a jogállamisági eljárás által blokkolt helyreállítási és felzárkóztatási pénzek ügye még teljesen bizonytalan. Tisztázzuk, hogy mikor, mennyi és milyen uniós transzfer érkezhet Magyarországra, valamint azt, hogy miért is pont most.
Míg a magyar kormány kommunikációjában rendre arról van szó, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, most a Financial Times és a Portfolio is arról értesült, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A döntés novemberre maradhat, ami várhatóan jövő év eleji kifizetéseket jelent majd. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy mintegy 500 milliárd forintot várnak a költségvetésbe.
Rögtön fel is mondták a szerződést az eddigi takarítócéggel Hajdúböszörményben.
Sokórás késésekkel kell számolni egyes vonalakon.
Matt Gaetz rájött, hogy elég volt neki nyolc év kongresszusi munka.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az Oresnyikről beszélt az orosz elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
